Online képességmérés az iskolákban – konferenciabeszámoló
Igazán örülünk, hogy a 2017. november 17-én megtartott Képességek online mérésének lehetőségei a mindennapi iskolai gyakorlatban című nemzetközi konferenciánkat nagy érdeklődés övezte. Több mint 70 vajdasági pedagógus részvételével került sor a már hagyományos pedagógiai szakmai rendezvényünkre a kanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ és a Vajdasági Módszertani Központ szervezésében, ill a szegedi Neveléstudományi Intézetből érkező előadóink részvételévél.
Rendezvényünk 5 éves együttműködésre tekint vissza, amely során már több alkalommal volt szó a kompetenciafejlesztés, képességfejlesztés és –mérés helyzetéről, lehetőségeiről. Idei konferenciánkkal folytattuk ezt a hagyományt, hiszen a képességek online mérésének lehetőségeivel foglalkoztunk különös tekintettel a mindennapi iskolai gyakorlatban alkalmazható felmérésekre.
Szegedi előadóink a pedagógiai történések, kutatások és újítások térségünk egyik legpatinásabb és legelismertebb központjából érkeztek. Jól ismert, hogy a Szegedi Pedagógiai Műhelyben több évtizedes hagyománya van a képességfejlesztés és –mérés kutatásának, ill. az oktatómunkában is alkalmazható tesztek fejlesztésének. A konferencián résztvevő pedagógusok megismerkedhettek néhány, a iskolai munka során is alkalmazható kezdeményezéssel és mérési eszközzel.
Korábbi rendezvényeink során már bemutattuk az eDia rendszert, amely egy mérő és fejlesztő platform különböző műveltségi területekhez tartozó, folyamatosan bővülő feladatbankokkal. Megfogalmazódott az az igény is, hogy a mérésekbe a határon túli iskolák is bekapcsolódjanak. Úgy tűnik, az adminisztrációs nehézségekre most már van megoldás, így reményeink szerint az idei tanév során már sor is kerülhet erre. Az iskolákat természetesen értesíteni fogjuk a lehetőségről.
A konferencia plenáris részében 4 előadást hallgathattak meg a résztvevők.
Varjú Potrebić Tatjana, a kanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ vezetője a pedagógusok kompetenciáinak fejlesztéséről szólt, illetve ismertette a legújabb szabályzatok alapján rendelkezésükre álló karrierépítési lehetőségeket.
Dr. Pásztor Attila, az MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport tagja, az MTA-SZTE Természettudomány Tanítása Kutatócsoport Oktatási Hivatalának munkatársa a természettudományok tanulásának, azon belül a természettudományos gondolkodás fejlesztésének és mérésének témakörét járta körül elődásában. Megismerhettünk egy szegedi fejlesztésű online tesztet, amely feltérképezi a tanulók természettudományos gondolkodását és annak fejlődését, és könnyen alkalmazható a mindennapi pedagógiai gyakorlatban. A természettudomány, és általában a tudomány művelése során számos olyan képességet működtetünk, amely a mindennapokban és a munkaerőpiacon is hasznos lehet. A természettudományok tanulása így a gondolkodási képességek fejlesztésének egyik alapvető terepeként jelenik meg. A fejlesztő törekvéseink realizálásához ugyanakkor elengedhetetlen, hogy megfelelő mérőeszközökkel rendelkezzünk. Az előadás során egy olyan, a Szegedi Pedagógiai Műhely által kifejlesztett online tesztet mutatott be, amely a technológiai alapú értékelésben rejlő előnyök kiaknázásával lehetőséget ad arra, hogy a mindennapi pedagógiai gyakorlatban is könnyen alkalmazva képet kaphassunk a tanulók természettudományos gondolkodásáról és annak fejlődéséről.
A következő előadás konferenciasorozatunk történetében az első, amely a vizuális képességekkel és azok mérésével foglalkozott. Tóth Alisa, a szegedi Neveléstudományi Doktori Iskola doktorjelöltje, az MTA-ELTE Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoport tagja egy felmérés-sorozat első fázisairól, eredményeiről és távlatairól számolt be. A vizuális észlelés, mint a látott képek magasabb szintű feldolgozásának a fejlődése immár a vizuális nevelés kutatott kérdései közé is tartozik. A digitális környezet, a képek, animációk és videók tömeges mennyisége újabb kihívások elé állítják a vizuális nevelést, új igényeket teremtve a vizuálisképességek kutatásalapú fejlesztésében. Az előadás az MTA-ELTE Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoportjának „Moholy-Nagy Vizuális Modulok – a 21. század képi nyelvének tanítása” című felmérés-sorozatának első fázisairól, az ahhoz kapcsolódó vizuális képességek online méréséiről, mérési előzményeiről számolt be. A kutatás célja egy mérő-és fejlesztő feladatbank kidolgozása egy négy évet lefedő longitudinális vizsgálathoz. A méréseket és a fejlesztő feladatok kipróbálását követően a kutatók egy törzsanyagot kiegészítő moduláris rajztanterv kidolgozását tűzték ki célul általános iskolás diákok részére. A rendszer, ha elnyeri végleges formáját, alkalmas lesz arra, hogy a tanulók fejlődését évente több alkalommal felmérje, az esetleges lemaradásokat időben jelezze, és így támogassa a pedagógusok oktatómunkáját.
Végül Dr. Kinyó László, a szegedi Neveléstudományi Intézet munkatársa a mai társadalmakban, kultúrákban való eligazodás képességeinek vizsgálatait ismertette. Előadásában 5. osztályos tanulók körében és az eDia platform segítségével lebonyolított online mérés legfontosabb ereményeit tekintette át. A kulturális vagy humán univerzálékat a szakirodalom a társadalomtudományi műveltség alapjainak kialakítására és jellemzésére alkalmas megközelítésként tartja számon. A fogalom az ember számára nélkülözhetetlen társadalmi jelenségek megnevezésére szolgál, amelyek azonos funkcióval jelen vannak minden emberi közösségben (pl. étkezés, öltözködés, kommunikáció, pénz), de nem feltétlenül rendelkeznek azonos formával. 5. évfolyamos diákokra kiterjedő online kutatásban a 21. századi társadalmakban, kultúrákban való eligazodás képességeinek vizsgálatára helyezték a hangsúlyt. Azt vizsgálták, hogy a tanulók mennyire tájékozottak a kultúra, a civilizáció, az ember által létrehozott mesterséges környezet világában. Az előadás az eDia platform alkalmazásával lebonyolított online mérés legfontosabb eredményeit tekintette át az alábbi négy területen: öltözködés, étkezés, közlekedés, életkörülmények.
A konferencia plenáris részét követően szekcióülésekkel folytatódott programunk, amelyek során szegedi előadóinkkal beszélgethettek a konferencia résztvevői.
