AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. OSZTÁLYA

I. BEVEZETŐ A TANANYAGBA

1. A földrajz tárgya, felosztása és jelentősége

II. A VILÁGŰR ÉS A FÖLD

2. A Világűr: csillagok, csillagképek, galaxisok, a Tejútrendszer

3. A Naprendszer: a Nap és a bolygók

4. A szatellitek: a Hold, a holdfázisok, a Naprendszer kisbolygói

5. A Föld alakja és mlretei: a kontinensek és óceánok, a földgömb

III. A FÖLDRAJZI TÉRKÉP

6. A földrajzi koordinátarendszer: a meridiánok és a paralellák

7. A földrajzi szélesség és a földrajzi hosszúság

8. A földrajzi térkép: a földrajzi térképek tartalma és tartalom szerinti felosztásuk

9. A térkép matematikai elemei: a földrajzi fokhálózat, a méretarány, a téképek méretarány szerinti felosztása

10. A térkép földrajzi elemei és ezek megjelenítése a térképen

11. Mérések a térképen és a térkép tájolása

IV. A FÖLD, MINT BOLYGÓ

A Föld mozgásai

12. A Föld rotációja és következményei: a nappalok és éjszakák váltakozása, a Nap látszólagos mozgása, a helyi idő

13. A Föld revolúciója és következményei: a nappalok és éjszakák hosszának változása, az évszakok váltakozása, a hőmérsékleti övek; a naptár

A Föld szerkezete és domborzata

14. A kőzetek és fajtáik: magmás, üledékes, átalakult; a kövületek

15. A Föld kialakulása és belső felépítése

16. A litoszféra lemezei: a lemezek mozgásai, a kontinensek helyzetének változása

17. A vulkanizmus és a földrengés

18. A domborzat: a hegyek és síkságok; a hegyek keletkezése: a lánchegyek és a röghegyek

19. A külső erők domborzatformáló munkája (a folyókvíz, a tengeri hullámok, a szél, a jég, a víz oldó hatása és aaz ember munkája)

А Föld légköre

20. Az atmoszféra összetétele, szerkezete, jelentősége

21. Az időjárák: meteorológiai elemek és jelenségek (hőmérséklet, nyomás, páratartalom, csapadékék, felhősség); az időjárás-előrejelzés

22. Az éghajlat: éghajlati tényezők, alapvető éghajlattípusok

23. A légszennyezés: a globális felmelegedés, az ózonlyukak, a savasesők, a védekezés lehetőségei

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 6. OSZTÁLYA

I. AZ ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ ELEMEI

Atmoszféra

24. A légkör összetétele és szerkezete

25. Az éghajlat fogalma, klimetikus elemek és tényezők

26. Alapvető klímatípusok

A Föld egzogén (külső) erői

27. A külső erők által kiépített erozív és akkumulatív domborzati formák

28. A termőtalaj kialakulása, alaptípusai és jelentősége

II. A FÖLD LAKOSSÁGA ÉS TELEPÜLÉSEI

29. Az ökuména fogalma, a Föld népességszáma és földrajzi elhelyezkedése

30. A világnépesség természetes szaporulata, szerkezete (faji, nemzetiségi vallási, foglalkozásbeli...) és a migrációk (fogalma, okai és következményei)

31. A települések fajtái és típusai, a települések rendszerei: konurbáció és megalopolisz

III. A FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS AZ EMBERI TEVÉKENYSÉGEK

32. A természetes és a földrajzi környezet, valamint a földrajzi régió fogalma

33. A gazdaság fogalma és felosztása gazdasági tevékenységek és ágazatok szerint, a természeti és társadalmi tényezők hatása a gazdaság fejlődésére

IV. TÉRKÉPÉSZET

34. A földrajzi térkép elemei és a földrajzi térképek felosztása a méretarány és a tartalom szerint

35. A földrajzi tartalom megjelenítése a földrajzi térképen

36. A földrajzi szélesség és a földrajzi hosszúság

V. EURÓPA REGIONÁLIS FÖLDRAJZA

Európa általános földrajzi áttekintésa

37. Alapvető földrajzi adatok a kontinensről: neve, határai, területi nagysága és földrajzi helyzere

38. Európa terészetföldrajzi jellemzői: magassági és parti tagoltság, éghajlati és vegetációs, valamint vízrajzi jellemzők

39. Európa társadalomföldrajzi jellemzői: lakosság, települések, természeti kincsek és gazdaság

40. Európai integrációs folyamatok és regionális felosztás

Dél-Európa

41. Dél-Európa természetföldrajzi jellemzői: magassági és parti tagoltság, éghajlati és vegetációs, valamint vízrajzi jellemzők

42. Dél-Európa társadalomföldrajzi jellemzői: lakosság, települések, természeti kincsek, gazdaság és politikai felosztás

A Balkán-félsziget államai

43. Szerbia és Montenegró

44. Bosznia és Hercegovina és Horvátország

45. Macedónia és Albánia

46. Bulgária és Görögország

Az Appennin-félsziget

47. Olaszország

A Pireneusi-félsziget

48. Spanyolország és Portugália

Dél-Európa egyéb államainak földrajzi áttekintése

49. Andorra, Monaco, Vatikán, San Marino, Málta és az európai Törökország

Közép-Európa

50. Közép-Európa természetföldrajzi jellemzői: magassági és parti tagoltság, éghajlati és vegetációs, valamint vízrajzi jellemzők

51. Közép-Európa társadalmi és gazdaságföldrajzi jellemzői: lakosság, települések, gazdaság és politikai felosztás

52. Duna menti államok

53. Alpesi államok

54. Balti államok

Nyugat-Európa

55. Nyugat-Európa természetföldrajzi jellemzői: magassági és parti tagoltság, éghajlati és vegetációs, valamint vízrajzi jellemzők

56. Nyugat-Európa társadalmi és gazdaságföldrajzi jellemzői: lakosság, települések, gazdaság és politikai felosztás

57. Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság

58. Franciaország

Észak-Európa

59. Észak-Európa természetföldrajzi jellemzői: magassági és parti tagoltság, éghajlati és vegetációs, valamint vízrajzi jellemzők

60. Észak-Európa társadalmi és gazdaságföldrajzi jellemzői: lakosság, települések, gazdaság és politikai felosztás

61. Svédország

Kelet-Európa

62. Kelet-Európa természetföldrajzi jellemzői: magassági és parti tagoltság, éghajlati és vegetációs, valamint vízrajzi jellemzők

63. Kelet-Európa társadalmi és gazdaságföldrajzi jellemzői: lakosság, települések, gazdaság és politikai felosztás

64. Orosz Föderáció

65. Ukrajna

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 7. OSZTÁLYA

I. ÁZSIA FÖLDRAJZI JELLEMZŐI

66. Ázsia természetföldrajzi jellemzői

67. Ázsia társadali és gazdasági jellemzői

68. Ázsia regionális és politikai felosztása

69. Délnyugat-Ázsia földrajzi jellemzői

70. Dél-Ázsia és India földrajzi jellemzői

71. Délkelet-Ázsia és Indonézia földrajzi jellemzői

72. Közép-Ázsia földrajzi jellemzői

73. Kelet-Ázsia és Kína födrajzi jellemzői

74. Japán

II. AFRIKA FÖLDRAJZI JELLEMZŐI

75. Afrika természetföldrajzi jellemzői

76. Afrika társadalmi és gazdasági jellemzői

77. Afrika regionális és politikai felosztása

78. Észak-Afrika és Egyiptom földrajzi jellemzői

79. Kelet-Afrika és Kenya földrajzi jellemzői

80. Nyugat-Afrika és Nigéria földrajzi jellemzői

81. Dél-Afrika és a Dél-afrikai Köztársaság földrajzi jellemzői

III. ÉSZAK-AMERIKA FÖLDRAJZI JELLEMZŐI

82. Észak-Amerika természetföldrajzi jellemzői

83. Észak-Amerika demográfiai jellemzői

84. Észak-Amerika gazdasági jellemzői és plitikai felosztása

85. Amerikai Egyesült Államok

86. Kanada

IV. KÖZÉP- ÉS DÉL-AMERIKA FÖLDRAJZI JELLEMZŐI

87. Közép- és Dél-Amerika természetföldrajzi jellemzői

88. Közép- és Dél-Amerika demográfiai jellemzői

89. Közép- és Dél-Amerika gazdasági jellemzői

90. Brazília

91. Argentína

V. AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA FÖLDRAJZI JELLEMZŐI

92. Ausztrália és Óceánia természetföldrajzi jellemzői

93. Ausztrália és Óceánia demográfiai jellemzői

94. Ausztrália és Óceánia gazdasági jellemzői és politikai felosztása

VI. A SARKVIDÉKEK FÖLDRAJZI JELLEMZŐI

95. A sarkvidékek felfedezése és kutatása

96. A sarkvidékek természeti, demográfiai és gazdasági jellemzői

VII. A VILÁG MINT EGÉSZ

97. Kolonializmus, dekolonizáció és neokolonializmus

98. A jelen politikaföldrajzi folyamatai a világban, integráció és globalizmus

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8. OSZTÁLYA

I. SZERB KÖZTÁRSASÁG FÖLDRAJZI HELYZETE, HATÁRAI ÉS TERÜLETÉNEK NAGYSÁGA

99. A Szerb Köztársaság földrajzi helyzete, határai és területének nagysága

II. TERMÉSZETI JELLEMZŐK

A fő domborzati egységek kialakulása és fejlődése

100. A fő domborzati egységek kialakulása és fejlődése

A pannon domborzati egység

101. A Pannon-alföld földrajzi helyzete, nagysága, felosztása, jellemzői és jelentősége

102. A Pannon-medence déli peremének földrajzi helyzete, nagysága, felosztása, jellemzői és jelentősége

A hegyvidéki domborzati egység

103. A hegyvidéki domborzati egység alapjellemzői, felosztása és jelentősége; A Rodope-hegyvidék földrajzi helyzete, felosztása, jellemzői és jelentősége

A hegyvidék nyugati zónája

104. A lánchegyek nyugati zónája: földrajzi helyzet, felosztás, jellemzők és

jelentőség; A Dinári-hegyvidék, a Prokletije-hegység és a Sár-hegyvidék

105. Stari Vlah és Raška hegyei, a Kopaonik-hegycsoport, a Kosovo-Metohijai-medence; Šumadija hegyei és az érc- meg flishegyek

A hegyvidék keleti zónája

106. A Kárpát-Balkán-hegyvidék földrajzi helyzete, felosztása, jellemzői és jelentősége

Éghajlat

107. Éghajlati elemek és tényezők

108. Klímaterületek, -típusok és jellemzőik

Szerbia vizei

109. A Fekete-t. vízgyűjtő területének folyói: gazdasági és közlekedési jelentőség, szennyezetség és védelem, Az Adria és az Égei-t. vízgyűjtő területének folyói: gazdasági és közlekedési jelentőség, szennyezetség és védelem

110. A tavak keletkezése, felosztása, jelentősége, szennyezettsége és védelme

111. A hévizek és ásványvizek eredete, földrajzi helyzete, jelentősége és hasznosítása

A termőtalaj

112. A termőtalaj alaptípusai, jellemzőik, jelentőségük és védelmük

Növény- és állatvilág

113. A növény- és állatvilág földrajzi elterjedtsége, jelentősége és védelme

A Szerb Köztársaság nemzeti parkjai

114. A Szerb Köztársaság nemzeti parkjainak földrajzi helyzete és általános jellemzőik

III. LAKOSSÁG ÉS TELEPÜLÉSEK

115. A lakosság alapvető jellmzői (szám, népsűrűség, természetes szaporulat)

116. A Szerb Köztársaság népei és etnikai csoportjai

117. Lakosságszerkezet (biológiai, nemzetiségi, kulturális-műveltségi, szocio-gazdasági, vallási)

118. A lakosság migrációi (okok és következmények); Szerbek az országhatáron túl

119. A települések felosztása, földrajzi helyzete és fejlődési lehetősége; Belgrád, a Szerb Köztársaság fővárosa

IV. A SZERB KÖZTÁRSASÁG GAZDASÁGA

120. A gazdaság alapvető jellemzői és felosztása

121. A mezőgazdaság fogalma, fejlesztésének természeti és társadalmi feltételei, a fejlesztés prioritásai és jelentősége

122. A mezőgazdaság ágai: szántóföldi növénytermesztés, konyhakertészet, gyümölcsészet és szőlészet, állattenyésztés, halászat, vadászat, erdészet

123. Az energetika jelentősége, az energensek területi megoszlása, energitermelés és –felhasználás

124. Bányászat: a bányakincsek megjelenési formái, a fémek és nemfémek telepei

125. Az ipar fogalma és felosztása, kapcsolata a többi gazdasági tevékenységgel; A nehézipar: vas- és színesfémkohászat területi eloszlása és jelentősége

126. Villamosipar, vegyipar, nemfémipar és építőanyag-ipar

127. A könnyűipar felosztása, területi eloszlása és jelentősége

128. A közlekedés fogalma és felosztása, a fő utak, a fejlesztés feltételei és lehetőségei

129. A kereskedelem fogalma, felosztása, nagysága és a kivitel∕behozatal szerkezete; Az idegenforgalom fogalma, felosztása, fejlesztési lehetőségei, idegenforgalmi régiók és központok

V. LAKÓHELYÜNK FÖLDRAJZA

130. Lakóhelyünk földrajzi helyzete, területi nagysága, határai a Szerb Köztársaságon belül – pl. Szabadka és gazdasági jellemzői

131. Településtípusok és –arculatok, városunk, a környező falvak és tanyák; Lakosság (népsűrűség, természetes szaporulat, lakosságszerkezet és migrációk)

132. Szabadka fő gazdasági tevékenységi körei és ágai; A fejlődés lehetőségei

VI. A SZERB KÖZTÁRSASÁG AZ IDŐSZERŰ INTEGRÁCIÓS FOLYAMATOKBAN

133. Az európai integrációs folyamat jelentősége a mai világban

134. Hazánk együtműködése más államokkal és a nemzetközi szervezetekkel (politikai, gazdasági, kulturális-oktatási és tudományos-technológiai téren)

VII. MONTENEGRÓ

135. Crna Gora földrajzi helyzete, területi nagysága és határai

136. Terméseti jellemzők: domborzat, éghajlat, vizek, növény- és állatvilág

137. Lakosság (népsűrűség, természetes szaporulat, lakosságszerkezet és migrációk)

138. Fő gazdasági tevékenységek és ágak

139. A fejlődés lehetőségei

A KÖZÉPISKOLA I VAGY II. OSZTÁLYA

(TÁRSADALOMFÖLDRAJZ)

I. BEVEZETŐ

140. A társadalomföldrajz tárgya, felosztása és jelentősége

II. LAKOSSÁG, VALLÁS, KULTÚRA

141. Bevezető a demográfiába

142. A demográfiai adathordozók (a statisztika, a levéltári snyag, a tudományos munkák, tanulmányok és az ankét)

143. Az emberi nem eredete a Földön

144. Az ökuména és az anökuména

145. Az emberiség egysége és a földhidak szerepe az ember elterjedésében a Földön

146. A népességszám, a népsűrűség és a világ lakosságának növekedése

147. A demográfiai tranzíció és a lakosságprojekciók

148. A világnépesség reprodukciójának regionális ellentétei

149. A lakosság vitális mutatói és a népesedéspolitika

150. Vallás és kultúra; A világvallások

151. Nyelv és kultúra; A világ nyelvei

152. A lakosság gazdasági szerkezete

153. A világnépesség fejlődésének regionális tendenciái

154. A lakosság térbeli mobilitása, mint a világ fejlettségének mutatója (a migrációk fajtái, irányai és nagyságrendi mutatói)

III. TELEPÜLÉSEK

155. A települések helyzete és típusai

156. A települések funkcionális felosztása

157. Az urbanizáció, mint világfolyamat okai és következményei

158. A konurbációk és a megalopoliszok

159. A városok és a környezet (változások a természeti környezetben és a társadalomban)

IV. A MAI VILÁG POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI JELLEMZŐI

160. A világ politikai térképe (a mai politikai felosztás kialakulása és az időszerű politikaföldrajzi folyamatok)

161. A posztindusztrializmus kora, a globális kötődések és az Észak–Dél viszonyrendszer

162. A globalizáció (a földrajzi térben uralkodó tényezők globális összefüggései; a világgazdaság globalizációja és következményei)

163. Az új tudományos és technológiai forradalom, vagy a tudomány, a technológia és termelés integrációja

164. Az ipar és a környezet; Az ipari és technológiai parko

165. A lokáció problematikája és az ipar szerkezetválása

166. A világkereskedelem és a regionális piacok (a világkereskedelem és a világpiac, valamint a fejlett országok szerepe; a tőkepiac és a fejett államok)

167. Az Európai Unió megalakulása, fejlődése és céljai

168. Az Európai Unió regionális problémái; Az európai egyesülés koncentrikus körök szerinti modellje

169. Európa és a világ egyéb gazdasági integrációi (CEFTA, NAFTA, ASEAN, OPEC, OECD, WTO...)

170. A tőke világpiaca (a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap)

171. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerkezete és nemzetközi jelentősége

172. Az európai makrorégió; Délkelet-Európa a sztabilizéció és a gazdasági konszolidáció útján

173. Oroszország és szomszédai (a Független Államok Közössége)

174. A Csendes-óceán régiója a legdinamikusabb fejlődést mutató terület

175. Kína, az új gazdasági hatalom

176. Dél-Ázsia (India) demográfiai és gazdasági problémái

177. Fekete Afrika a szeénység régiója

178. Angolszász-Amerika a posztindusztrializmus társadalma

179. Latin-Amerika gazdasági lehetőségei és politikai változásai

180. A multinacionális vállalatok fejlődése, szerveződése és lokációs tényezőik; A nemzetközi vállalatok olitikai befolyása

181. A földrajz és a gazdaság, mint a hatások és függőségek kölcsönhatása; termelési tényezők a piacgazdaságban

182. Az ipari zónák és ipari régiók fogalma, a fejlődésükre ható tényezők és földrajzi helyzetük

183. A mezőgazdaság helye a gazdaság térbeli szerveződésében és az agráripar jelentősége

184. Az élelmiszertermelés és –kereskedelem globalizációja és a FAO szerepe

185. A közlekedés és szerepe a gazdaság térbeli szerveződésében

186. Az idegenforgalom és a turisták forgalma a világban és Szerbia helyzete

187. Szerbia és az időszerű folyamatok Európában és a világban; Szerbia demográfiai fejlődése és Európában, illetve a világban elfoglalt helye; Szerbia társadalmi és gazdasági fejlődése és Európában, illetve a világban elfoglalt helye

A KÖZÉPISKOLA II. OSZTÁLYA

(GAZDASÁGFÖLDRAJZ)

188. A gazdaságföldrajz mint tudomány

189. Hazánk földrajzi helyzate, területi nagysága és határai

190. A társadalom kincseinek alapvető jellemzői és struktúrájuk

191. A domborzat és gazdaságföldrajzi értékelése a világban és hazánkban

192. Éghajlati elemek és tényezők a világban és hazánkban

193. Vizek a világban és hazánkban

194. Termőtalaj, állat- és növényvilág a Földön és hazánkban

195. A Föld földrajzi burka (a geoszférák)

196. Hazánk természeti erőforrásainak regionalizálása

197. Az állam alapvető földrajzi tartalma és az államtipológia

198. A világ és hazánk lakossága

199. A világnépesség alapvető struktúrái

200. Hazánk népessége

201. Települések és urbanizáció a világban és hazánkban

202. A gazdaság gazdasági és politikai tényezői

203. A gazdaság jelentősége és az emberi tevékenységek felosztása

204. Alapvető gazdaságföldrajzi elvek a gazdaság tanulmányozásában

205. A gazdaságföldrajzi regionalizáció

206. Hazánk gazdaságának fejlődési szakaszai

207. A mezégazdaság fejlődésének lehetőségei és a mezőgazdasági termelés típusai

208. A mérsékelt égöv növénytermesztése

209. A szubtrópusok és a trópusok növénytermesztése

210. A világ állattenyésztése és halászata

211. Hazánk növénytermesztése

212. Hazánk állattenyésztése és halászata

213. Az ipar fejlődése, felosztása és jelentősége

214. Az energiatermelés és jelentősége

215. A nyersanyagok és jelentőségük

216. Európa és az Orosz Föderáció iparának gazdaságföldrajzi jellemzői

217. Angolszász-Amerika iparának gazdaságföldrajzi jellemzői

218. A Csendes-óceán nyugati partvidéke iparának gazdaságföldrajzi jellemzői

219. A fejletlen országok iparának gazdaságföldrajzi jellemzői

220. Hazánk nehézipara

221. Hazánk könnyűipara

222. A közlekedés feltételei, fejlődéi tényezői, ágazatai és területi megoszlása a világban

223. A modern telekommunikáció és informatika jellemzői

224. Hazánk közlekedése

225. A világkereskedelem; Hazánk bel- és külkereskedelme

226. Az idegenforgalom alapvető gazdaságföldrajzi jellemzői a világban és hazánkban

227. A mai világ aktuális politikai felosztása (politikai térképe)

228. A világ gazdaságfejlődésének és integrációs folyamatainak alapjellemzői

229. Hazánk helye és szerepe a világgazdaságban

230. Szerbia és Montenegró alapvető gazdaságföldrajzi jellemzői